Az itt látható étkező asztalok mindegyike egyedülálló tömörfa bútor, klasszikus, időtálló szerkezettel. Válogatott alapanyagokból,nagy műgonddal készítettem őket. Többnyire keményfából vannak, de ahol fontos volt, hogy kis súlyú bútor készüljön, oda egyenes szálú Vas megyei erdei fenyőt használtam.
Minden részletük aprólékosan kidolgozott, a legkisebb él, sarok is gondosan megmunkált, simára csiszolt. A felületekre keményolaj-viasz fedőréteg került. A lapokat, ha erősebb igénybevételre lehet számítani, esetenként lakkozott felülettel készítem.
A klasszikus asztal: van négy masszív lába, egy szép keményfából elkészített lapja. Ez a bútor kapott még a hosszú oldalai mentén egy-egy fiókot.
Ennél a darabnál az asztallap jócskán túlnyúlik a lábszerkezeten – ez a régebbi asztalokra volt jellemző, de én is készítek/készítettem már olyant, aminél a mai trendnek megfelelően a lábak szinte egy vonalban vannak a lap szélével. Mindegyik formai megoldásnál szépen kialakított arányok, minőségi anyaghasználat és szilárd szerkezet jellemzi ezeket a bútorokat is.
Világos, rajzolatos kőrisfa lábszerkezet, tölgyfa lapok. Az étkező asztal alapállapotban 6 vagy 8 személyes lehet, a lapokat széthúzva középről kihajtható toldással plusz két személy is mellé ülhet.
Az előzőhöz hasonló kivitelű asztal, könnyedebb, játékosabb formával. A z asztalábak és az alsó tartószerkezet kötése látható ékelt csapozással történt, ez a szép kézműves megoldás egyben az asztal dísze is.
A két végén hosszirányban külön-külön kihúzható vendéglapokkal rendelkező asztal. Klasszikus és rendkívül praktikus bútor. A fa elemekből készített úgynevezett „villás kihúzós” szerkezete révén a vendéglapok alaphelyzetben a felső asztallap alá tolva „pihennek”. Szükség esetén egy mozdulattal kihúzhatók, egyenként vagy külön is, attól függően, hogy kettő, vagy négy férőhellyel akarunk-e többet.